• UDALOSTI
  • OBEC
  • SAMOSPRÁVA
  • KONTAKT
  • ÚRADNÁ TABUĽA

Kontakt:

Napíšte nám:

UDALOSTI

XII. Széchényi emlékünnepség 2017
Kopjafa-avató a vadászháznál 2017/ Pamätný stĺp pri dome poľovníkov 2017
A 2016-ban születettek köszöntése/Privítanie detí narodených v r. 2016
2017. Március 15. / 15. marec 2017
Széchényi emléknap 2016
Aquapónia átadása 2016
Felvidéki saga
KLASFEST/Kalászfesztivál
Közösségi központ rendezvényeiről
Világom virágai kiállítás 2016
Kis majális Hetényen 2016
Föld napja - hete Hetényen/Deň Zeme 2016
Születésfa avatása 2016
Író - olvasó találkozó / Stretnutie s redakciou časopisu Vasárnap 2016
Betlehem készült / Vytvorili sme betlehém
Kapcsolatok - kiállítás a Lilla Galéria és Falumúzeumban
Megjött az autóbusz!
Tök jó öszi nap / Pekný jesenný deň
Idős lakosaink köszöntése/Mesiac úcty k starším
Aradi vértanukra emlékeztünk / Spomienka na Arad
Földiekkel játszó Égi tünemény - Lilla kiállítás
Fényképverseny kiértékelése
Falunapi programsorozat 2015
Lézer show - 2015. szeptember 19.
Megszépült a buszmegálló
"Nyelvében él..."kiállítás megnyitója
MARTFESZT 2015
VII. Hetényi Polgármesteri Kupa
Hídverő Napok 2015
Májusfa
Hulladékgyűjtés tavasszal
XVIII. FelvidékiTavaszi Emlékhadjárat
Kárpát - medencei Feltámadási menet 2015
Nőnapi és Pedagógusnapi köszöntő
Föld órája Hetényen is
Polgármester köszöntője március 15 - én
Tölgyültetés
Hetény 940 éves kiállítás megnyitója
_DSC0248.JPG

Földiekkel játszó Égi tünemény - Lilla kiállítás

Vajda Julianna – Lilla 1776. október 26. – 1855. február 20.

Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt ünneplő közösség!

Nagyon nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek Önök között, egy olyan kiállítás megnyitóján, mely a magyar irodalom talán legnagyobb mázsájának állít emléket, itt Hetényen a Lilla Galériában.

Az első találkozásom Lillával még kisiskolás koromban történt, Szénássy Zoltán tanár úr tartott előadást Komáromról, annak környékéről és Ekelről. Akkor már tudtam, hogy ez nem csak az első találkozás Lillával.

De igazán újra szülőfalumhoz Ekelhez köthető, amikor a helyi kultúrházban kezdtem el dolgozni. Az akkori polgármesternek, Fehér Miklós úrnak köszönhető az a múltat feltáró munka, amelyet ő indított el községünkben: Hetényi János író - polihisztor, Vargha János vízszabályozási mérnök, Komjáthy István író és nem utolsó sorban Lilla életének felkutatásában.

1997-ben felvettük a kapcsolatot Dunaalmással és a híres Lilla kutatóval dr. Ferenczy Miklóssal, aki nagy segítségünkre volt a Lilla emlékek megtalálásában, ápolásában. Az ő segítségével született meg az ekeli könyvtárban a Lilla-kiállítás és a kultúrház is felvette a Lilla nevet. Sajnos a kultúrház átépítése miatt a kiállítás már nem tekinthető meg.

Vajda Julianna Ekelen látta meg a napvilágot 1776. október 26-án, Vajda Pál és Nagy Erzsébet gyermekeként. Felmerül a kérdés, miért Ekelen született Lilla? Azt tudjuk, hogy az édesanya Ekelről származott – a feltételezések szerint családi látogatást tettek Ekelen és itt indult meg a szülés, vagy csak egyszerűen Nagy Erzsébet az édesanyjához - haza - jött el gyermekét világra hozni. Ezt már soha nem tudjuk meg, mint oly sok mást Lilla életében. De az ekeli református egyház anyakönyvi bejegyzése egyértelműen arról tanúskodik, hogy Vajda Julianna itt jött a világra.

Az édesapa Vajda Pál hajóács, később, mint gabonakereskedő megbecsült tagja volt a komáromi társadalomnak. A 18. század és a 19. század első felét az Aranyember korának is nevezték Komáromban, nyüzsgő gazdasági és társadalmi élet folyt a városban.

Csokonai Vitéz Mihály 1797 tavaszán járt először Komáromban, Édes Gergely meghívására, hazafelé tartva a Pozsonyi Országgyűlésről. A komáromi irodalmat kedvelő társaság úgy tekintett Csokonaira, mint egy kiváló tehetségű, híres költőre, habár kevesen ismerték a verseit tartalmazó, Pozsonyban kiadott Diétai Magyar Múzsát.

Csokonai a református kollégium udvarán, verset szavalva tekintette meg először Vajda Juliannát. A közvetlen megismerkedésre azonban másutt került sor, Bédi János csizmadia mester házánál. Bédi János felesége Fábián Julianna költőnő volt, amely a komáromiak szemében a 18. század végén igencsak fura tevékenységnek számított. Csokonai mindennapos vendég volt Bédiék házánál, ahogy az irodalmat szerető Vajda Julianna is. Itt mutatták be a költőnek Juliannát. Szerelem volt az első látásra, hisz ilyen csodálatos versek csak így születhettek meg. Ekkor írta A fogadástétel c. vers is.

A költő Juliska névből idealizálta a Lillát: Júlia – Lili – Lilla. A Tháles c. költeményében olvashatjuk először a Lilla nevet.

Csokonai 1797 tavaszától mintegy kilenc hónapot töltőtt - kisebb-nagyobb - megszakításokkal . Komáromban. , amely talán a költő életének a legboldogabb időszaka volt. Csokonai és Lilla boldogok, melyet : Boldogság és A Duna Nimfája c. költeményekben énekel meg

Bejáratos Vajdáékhoz, eleinte tetszik a szülőknek ez a nagy tudással, műveltséggel bíró ember, de nyilvánvalóvá is válik – hogy nem őt szánják lányuknak. Vajda Pál a tekintélyes gabonakereskedő többre becsülte a jó üzletet, mint az ábrándos költő lantpengetését. A két fiatal eljegyezte egymást, Lilla szülei erről vélhetőleg nem tudtak semmit. A jegyesség zálogaként Csokonai, apja pecsétgyűrűjét adta Lillának, amelyet egészen haláláig viselt. Hálaének a Vénus oltáránál c. vers születésének az időszaka ez.

Közben felgyorsulnak a folyamatok, levelek vesznek el, amelyek soha nem érkeznek meg A család Csokonai leveleit visszatartja, rossz színben tüntetik fel a költőt, és nem utolsó sorban a költő távolléte is kedvez a leendő férjnek. Csokonai határozatlansága is hozzájárul ehhez. A szülők gyorsan döntenek, a kiszemelt vőlegény Lévai István dunaalmási fakereskedő. A kézfogót 1798. március 18-21. között tarthatták és az esküvőre, még ebben a hónapban, 30-án került sor. Vajda Juliannát szabály szerűen hozzá kényszerítették Lévaihoz, és az elmondások alapján a szülők nem riadtak vissza a testi kényszertől sem. Csokonaiban nem láttak mást, mint pénztelen, kóbor poétát.

Arra nincs adat, hogy Csokonai ténylegesen megkérte volna Lilla kezét, hiába fejezte ki érzelmeit szebbnél-szebb költeményekben.

A házasságkötés előtt még találkoztak, de Lilla hűvösen fogadta a költőt, elmondta, hogy a vőlegényének vagyona és szőlője is van. Ekkor írja: Az utolsó szerencsétlenség című versét.

Nem sokkal később szerelmének hallhatatlan emlékére születik A reményhez c. verse.

Vajda Julianna – Lilla házassága boldogtalan, férje 16 évvel idősebb és az úgynevezett jómódú fakereskedőnek jóformán alig van vagyona.

Csokonai 1802. február 12-én újra Komáromban van. Nagy valószínűséggel a költő és Vajda Julianna találkozhattak, egy piciny könyvecskét ajándékozott Lillának, következő bejegyzéssel: ''Elfelejthetetlen Angyalom.... Csokonai V. Mihály emlékkönyve Lillához'' Kérdés hol adta át Lillának ezt a könyvecskét? Megoszlanak a vélemények: találkozhattak Komáromban, akár Dunaalmáson is, sőt többször is találkozhattak Lilla lakóhelyén.

1805-ben rossz hírek érkeztek Debrecenből, a költő halott. Vajda Julianna a költő temetésén, férje Lévai István akaratából nem jelenhetett meg.

Csokonai édesanyja fia halála után levélben számolt be Júliának a tragikus eseményről és elküldette - valószínű Csokonai kívánságaként - a Lilla-dalok első példányát Dunaalmásra. Lilla levélben köszönte meg Csokonai édesanyjának, aki nem sokkal később meglátogatta Lillát - most már boldogan halok meg, mert láttam fiam Lilláját. A feljegyzések szerint így vált el Vajda Juliannától.

Érthetetlen okokból Lilla, Csokonai halála után három évvel osztogatni kezdte a költőtől származó ereklyéit: szerelmesleveleit.

Az egyik ilyen elajándékozott levélben a költő szerelmi vallomása volt leírva. Nem a róla lemondott búcsúlevelet ajándékozta el, hanem azt, melyben a költő őt híressé tette. Lilla hiúságának tetszett ez a gesztus.

Csak négy ereklyét hagyott meg: a titkos eljegyzésre kapott gyűrűt, Csokonai búcsúlevelét, azt a piciny könyvecskét, amelyet 1802-ben kapott a költőtől, valamint a Lilla dalok első kiadást.

Amikor 42 évnyi, gyermek nélküli házasság után férje Lévai István meghalt, végrendeletében közös vagyonuk nagy részét nem a feleségére, hanem saját rokonaira hagyta. Lilla pert indított – több éves pereskedés után elérte, hogy a végrendeletet megsemmisítsék.

Négyévnyi özvegység után, 1844-ben, hatvanöt éves korában újra férjhez ment, Végh Mihály mocsi, majd később hetényi református espereshez. Csokonai Lillája néven jegyezteti be magát a matrikulába, amely így hangzik

1844. április 14-én Nagytiszteletű Végh Mihály úr mocsi lelkipásztor Komáromi Egyházmegye Esperese, Esztergom-Komárom Megyei Dispensatiok (diszpenzációk) mellett összeeskedtetett néhai Almási lakos Nzetes (nemzetes)Lévai István úr özvegyével Nzetes (nemzetes) Vajda Julianna Asszonysággal, néhai Vitéz Csokonai Mihály Lillájával.

Hogy mi vitte rá Lillát e kései házasságra, nem tudhatjuk – talán a magányosság a boldogság utáni vágy. A férje is jóval fiatalabb volt, mint ő. A pár Hetényen telepedett le

Található egy feljegyzés1846-ból, miszerint Jókai édesanyja egy út során balesetet szenvedett – felborult a hintó és karját törte. Kénytelek voltak Hetényen a paplaknál megállni, a beteg ellátásánál a papné,Vajda Julianna segédkezett.

A második férj – hasonlóan az elsőhöz, súlyos csalódást okozott, amely elől csakhamar Komáromba, majd Dunaalmásra menekült, régi otthonába.

Hosszú életében mindent megtett, hogy megtudják , ő Lilla, a nagy poéta múzsája.

Egész életén keresztül ragaszkodott a költő emlékéhez. Az almási házban érte a halál a felvilágosodás legnagyobb költőjének Csokonai Vitéz Mihály múzsáját, Vajda Juliannát – Lillát. A dunaalmási helyettes lelkész a következőt jegyezte fel azon a szomorú napon:

Vajda Julianna, komáromi Egyházmegye Esperesének NT. (nagytiszteletű) Végh Mihály Urnak neje, meghalt 1855. február 20-án. Halálának oka: öregségi elgyengülés.’’

Utolsó kívánsága szerint vele temették el a költő búcsúlevelét, amelyet haláláig megőrzött. Ágya mellett tartotta a Lilla-dalok első kötetét, valamint Csokonai eljegyzési gyűrűjét, melyet egészen a haláláig viselt és csak halálakor vált meg tőle .

( Egyes feljegyzések szerint a halott Lilla ujjáról, a férj Végh Mihály lehúzta le a gyűrűt.)

Lilla éppen ötven évvel élte túl Csokonait. Vajda Julianna – Lévai Istvánné – Végh Mihályné – Lilla a dunaalmási temetőben alussza örök álmát első férjével közös sírban. Síremlékén a következő felirat olvasható:

Lilla

áldott hamvainak

férje, Végh Mihály esperes,

Élt 78 évet

Köszönöm a lelkes szervezőknek, akik fáradságos munkával létrehozták e csodálatos kiállítás és a kedves hallgatóságnak pedig élményekben gazdag tárlat látogatást kívánok.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Elhangzott a Földiekkel játszó Égi tünemény c. kiállítás megnyitóján Hetényen, 2015. szeptember 20-án-

Vass Laura