• UDALOSTI
  • OBEC
  • SAMOSPRÁVA
  • KONTAKT
  • ÚRADNÁ TABUĽA

Kontakt:

Napíšte nám:

UDALOSTI

XII. Széchényi emlékünnepség 2017
Kopjafa-avató a vadászháznál 2017/ Pamätný stĺp pri dome poľovníkov 2017
A 2016-ban születettek köszöntése/Privítanie detí narodených v r. 2016
2017. Március 15. / 15. marec 2017
Széchényi emléknap 2016
Aquapónia átadása 2016
Felvidéki saga
KLASFEST/Kalászfesztivál
Közösségi központ rendezvényeiről
Világom virágai kiállítás 2016
Kis majális Hetényen 2016
Föld napja - hete Hetényen/Deň Zeme 2016
Születésfa avatása 2016
Író - olvasó találkozó / Stretnutie s redakciou časopisu Vasárnap 2016
Betlehem készült / Vytvorili sme betlehém
Kapcsolatok - kiállítás a Lilla Galéria és Falumúzeumban
Megjött az autóbusz!
Tök jó öszi nap / Pekný jesenný deň
Idős lakosaink köszöntése/Mesiac úcty k starším
Aradi vértanukra emlékeztünk / Spomienka na Arad
Földiekkel játszó Égi tünemény - Lilla kiállítás
Fényképverseny kiértékelése
Falunapi programsorozat 2015
Lézer show - 2015. szeptember 19.
Megszépült a buszmegálló
"Nyelvében él..."kiállítás megnyitója
MARTFESZT 2015
VII. Hetényi Polgármesteri Kupa
Hídverő Napok 2015
Májusfa
Hulladékgyűjtés tavasszal
XVIII. FelvidékiTavaszi Emlékhadjárat
Kárpát - medencei Feltámadási menet 2015
Nőnapi és Pedagógusnapi köszöntő
Föld órája Hetényen is
Polgármester köszöntője március 15 - én
Tölgyültetés
Hetény 940 éves kiállítás megnyitója
_DSC0248.JPG

Felvidéki saga

Szomolai Tibor előadása nem igazán a könyvről szólt.  Az érdeklődők számára a könyv szerzője elmesélte életútját, a hithez való kapcsolatát, s megosztotta  gondolatait a magyarságról. Nem nemzetieskedni akart, sokkal inkább tanulságként hozta fel elődeink sorsát, akik a saranyú megpróbáltatások ellenére is vállalták sorsukat, a politika nem ingatta meg őket nemzeti érzéseikben. Ma is így kellene lennie, jó magyaroknak, jó szlovákoknak  egymás mellett békességben élni. Isten házát pedig látogatni. 

A jó hangulatú, frappáns előadás az estébe nyúlóan ért véget. 

A könyvről: Nehéz a Felvidéken magyarnak lenni?

Erre a gyakran felvetődő kérdésre nem adható egyszavas válasz. Talán ebből a mátyusföldi magyarok sorsát bemutató regényből közelebb juthatunk az igazsághoz.
A Felvidéki saga családregény, de több annál. Egy nincstelen zsellérlány és az ő utódainak sorsa által a felvidéki magyarság hányattatásait mutatja be. Mindezt az egyszerű emberek szemszögéből, akik számára az csak újsághír, hogy valamelyik messze délen fekvő városban lelőtték a trónörököst, de az már véres valóság, hogy ennek következtében az egyik családtag odaveszett a fronton.
Angyal Mária története az ezeréves magyar királyság végnapjaiban, a XX. század elején kezdődik. Átéli és megszenvedi az I. világháborút, Trianont, a II. világháború borzalmait és a csehországi deportálást.
A kommunizmus éveit, a prágai tavaszt, a bársonyos forradalmat, Csehszlovákia szétválását és Szlovákiának az Európai Unióba való belépését már az utódai élik meg. Minden hányattatás ellenére a néhai szegény asszony leszármazottai egy családi találkozó alkalmával elégedetten vethetnek számot a múlttal, és bizakodóan tekinthetnek a jövőbe:
„Bár a család fájáról sok levelet messze sodortak a történelem viharai, a rokonság jelentős része még mindig a két ősi fészekben, Királyrévben és Alsószeliben él. Magyarságunkat megtartottuk. Ha körülnézünk, láthatjuk, a család fája erős és egészséges. Abban is biztosak lehetünk, ha segítjük egymást és összetartunk, akkor az Úr is megsegít bennünket és nincs az az erő, amely ezt a fát ebből a földből kitéphetné.”